Trianoni emlékmű Kisfüzesen
A trianoni békeszerződés 97. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak Kisfüzesen. Horváth László, a térség országgyűlési képviselője beszédében úgy fogalmazott: közel száz év telt el az igazságtalanság óta, de a seb nem gyógyul a magyar lelkekben és szívekben.
Mint mondta, mindannyian tudjuk, hogy égbe kiáltó igazságtalanság történt, s az a csapás, mely 1920-ben ért minket, számunkra egy tragédia, Európa számára pedig szégyen. Hozzátette: milliók életébe, vérébe, tragédiájába, pusztulásába vezetett az igazságtalanság, melyet el lehet fedni, de újból és újból megmutatja magát.
Szólt arról is: a magyarság 1920-ban, az ország szétszakításakor döbbent rá, mennyire fontos, és semmivel sem helyettesíthető az összetartozás, melynek fénye az elválasztottságban mutatkozott meg. Ezt az üzenetet ma is magában hordozza június 4-e, mely 2010 óta a nemzeti összetartozás napja.
Horváth László hangsúlyozta: 1920 óta minden, a magyarságot szolgáló kormánynak kutya kötelessége, hogy az egész nemzet lelki és szellemi újjáépítésén munkálkodjon. Épp ezért nem másolhatjuk le szolgai módon más népek modelljeit, receptjeit; s a mindenkori magyar vezetőknek elsősorban az összmagyarság érdekeit kell szem előtt tartaniuk. Mint mondta: ezt a vidéket nem összeolvasztani, hanem összebékíteni kell. Ha Trianonnak van üzenete, az az, hogy egy vérből valók vagyunk, és mindig a magyar érdeknek kell az elsőnek lenni. Hangsúlyozta: amíg legalább egy tucat gyermek magyarul tanul írni a határokon túl, s amíg testvéreink magyarul fohászkodnak az úrhoz, addig feladatunk, kötelességünk, küldetésünk van. Beszéde végén úgy fogalmazott: összetartozni jó, hát tartozzunk össze.
A HEOL.hu cikke az eseményről:
Összetartozásra emlékeztettek Kisfüzesen
- június 2. 15:36 B. K.
Kisfüzes | A trianoni békediktátum aláírására emlékeztek a településen az elmúlt hét végén, s avatták fel a Nemzeti Összetartozás emlékművét.
Az eseményen Menyhárt Balázs, polgármester idézte fel a veszteséget, miszerint a 325 411 négyzetkilométer összterületű Magyar Királyság széthullott, hazánk területének valamivel több mint a kétharmadát elvesztette. Elhangzott: az 1910-ben még 18 264 533 fős ország lakossága 7 615 117 főre esett vissza.
A nemzet legnagyobb veszteségére emlékeztek Fotó: Gál Gábor
Erre emlékezve avatták fel Kiss István egri fafaragó művét a településen. A hármas-halomra állított apostoli kettős keresztre tulipános életfa kúszik fel. A keresztre a történelmi, Nagy-Magyarország domborzati térképe került, a megcsonkított Magyarország sík, mélyebb rajzolatával, mely kiraboltságát jelzi. A kereszt tetején a Márai-idézet olvasható: „Népek Krisztusa, Magyarország”, mely nem csak népünk mártír sorsát jelzi, hanem a feltámadás reményét is hordozza. Az Összetartozás napján felszentelt kettős kereszt mostantól a kis faluban is hirdeti, hogy „…mi egy vérből valók vagyunk!…”
